Családi ház egyszerű bejelentése

Családi ház egyszerű bejelentése

A családi házak egyszerű bejelentésére vonatkozó szabályozás 2024. október 2-tól jelentősen módosult. Megszűnt a 155/2016. (VI.,13.) Korm. rendelet, az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírásokat a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről rendelet tartalmazza. 

A lenti összeállítás már nem aktuális, hamarosan frissítésre kerül!

2016. január 1. óta a családi házak építése az esetek többségében már nem építési engedély köteles, hanem egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó jogszabály azóta már több alkalommal megváltozott, kiegészült, jelenleg a „155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről” rendelet előírásait kell figyelembe venni. Az alábbi összefoglaló arra az esetre vonatkozik, ha valaki természetes személyként, saját lakhatásra, legfeljebb 300 m² hasznos alapterületű új családi házat szeretne építeni.

A bejelentést az ÉTDR felületen lehet megtenni, az épület egyszerű bejelentési dokumentációjának birtokában. Az ÉTDR - Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer – egy online felület, amely az elektronikus kérelem- és tervbeadás, valamint az elektronikus ügykezelés céljára készült. A 155/2016. Korm. rendelet rendelet 1. mellékletében van felsorolva, hogy milyen munkarészekből áll össze az épület egyszerű bejelentési dokumentációja, melynek elkészítésében a következő tervezők vesznek részt:

Építész tervező:

  • elkészíti a családi ház építészeti tervét (helyszínrajz M=1:200, alaprajzok, metszetek, homlokzatok M=1:100, építészeti műszaki leírás, számítások. Az építészeti tervekhez ma már a legtöbb esetben látványtervek is készülnek;
  • lebonyolítja az előírt főépítészi szakmai konzultációt vagy településképi véleményezést;
  • koordinálja a szakági tervezők munkáját;
  • az építtető meghatalmazottjaként feltölti az egyszerű bejelentési dokumentációt az ÉTDR rendszerbe.

Épületgépész tervező:

Épületgépészeti műszaki leírást készít, amely az alábbi részekből áll:

  • alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése;
  • épületenergetikai számítás;
  • az építmény gépészeti kialakítása, az épületgépészeti rendszerek bemutatása, összefoglalása.

Tartószerkezeti tervező:

A tartószerkezeti tervező által készített munkarészek:

  • tartószerkezeti műszaki leírás;
  • tartószerkezeti terv - a rendelet leírja, mely esetekben kötelező a tartószerkezeti terv.

Épületvillamos tervező:

Épületvillamossági műszaki leírást készít, az alábbi tartalommal:

  • épületvillamossági rendszerek összefoglaló leírása;
  • az építmény villamos energiával történő ellátása, erős- és gyengeáramú rendszere, villámvédelem, érintés(hiba) védelem és egyéb megvalósítandó villamos rendszerek.

Geodéta:

  • A geodéziai felmérést nem kell benyújtani a bejelentéshez. Azonban a geodéziai tervezési alaptérkép nélkül sok esetben szinte lehetetlen feltüntetni a helyszínrajzon a rendeletben előírt adatokat, vagy korrekt módon ábrázolni a metszeteken, homlokzatokon a meglévő terepszintet. Így mégis szükség van rá. Nem gyakori, de előfordult már, hogy az e-közmű ügyintézés során - amire sokszor közvetlenül a benyújtás előtt kerül sor - a közműszolgáltató a nyilatkozat kiadásához EOV helyes genplan tervet kért, amihez szintén a geodéziai felmérés szükséges.

Mintaként az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma abban az esetben, ha valaki természetes személyként, saját lakhatásra legfeljebb 300 m² hasznos alapterületű új családi ház építését megelőzően bejelentést szeretne tenni: 

  • Tartalomjegyzék - Bár ez nem kötelező, de áttekintésnek mindenképpen hasznos
  • Építtetői aláírólap

Helyszínrajz M=1:200

  • É-01 Helyszínrajz

Alaprajzok  M=1:100

  • É-02 Földszinti alaprajz
  • É-03 Tetőtéri alaprajz

Metszetek M=1:100

  • É-04 A-A metszet
  • É-05 B-B metszet
  • É-06 C-C metszet
  • É-07 D-D metszet

Homlokzatok M=1:100

  • É-08 Északkeleti homlokzat
  • É-09 Délkeleti homlokzat
  • É-10 Délnyugati homlokzat
  • É-11 Északnyugati homlokzat

Műszaki leírások, számítások

  • Építészeti műszaki leírás
  • Építészeti műszaki leírás 1. melléklete: Aláírólapok, építtető és tervezők aláírása 
  • Alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése
  • Épületszerkezetek hőtechnikai és épületenergetikai számítás
  • Épületgépészeti műszaki leírás
  • Épületvillamossági műszaki leírás
  • Tartószerkezeti műszaki leírás

Tartószerkezeti tervek

  • S-1 Alapozási terv
  • S-2 Földszint feletti födém zsaluzási terve, vb. pillérek, gerendák vasalási terve
  • S-3 Földszint feletti födém vasalási terve
  • S-4 Tetőtéri vasbeton szerkezetek zsaluzási és vasalási terve
  • S-5 Vasbeton lépcső zsaluzási és vasalási terve
  • S-6  Fedélszék alaprajza, metszetei

Igazolások

  • I-01 Beépítettség számítása
  • I-02 Zöldfelületi mutató számítása
  • I-03 Épületmagasság számítása
  • Építtetői meghatalmazás - abban az esetben van erre szükség, ha a dokumentációt nem az építtető, hanem a tervező tölti fel. Célszerű a meghatalmazásba azt is belevenni, hogy „Meghatalmazó tudatában van annak, hogy az építtetők személyes adatait, amelyeket Meghatalmazott az ÉTDR rendszerbe rögzít,  az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) kezelni fogja.)”, mivel a feltöltés során erre a rendszer rákérdez.
  • Emlékeztető településképi szakmai konzultációról (ha a helyi településképi rendeletben kötelezően elő van írva a szakmai konzultáció)

Nyilatkozat

  • Építtetői nyilatkozat - az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalma: 2016. évi CXXX törvény, 325. §)

Hirdetményi tervlapok M=1:200, M=1:100

  • H-01 Helyszínrajz - személyes adatot nem tartalmazó tervpecséttel)
  • H-02 Homlokzatok - személyes adatot nem tartalmazó tervpecséttel)

Fentiek a 155/2016 korm. rendeletben leírtak szerint a bejelentés megtételéhez általában szükséges, kötelező munkarészek, de vannak esetek, mikor továbbiakra is szükség van. Csak néhány példa ezek közül:

  • a helyi építési szabályzatban kötelezően előírt kertépítészeti terv és a helyi főkertész jóváhagyása;
  • településképi vélemény, ha a HÉSZ-ben nem csak a szakmai konzultáció van előírva;
  • a vasútvonal közelsége miatt zajvédelmi műszaki leírás,  MÁV pályaműködtetői, üzemeltetői hozzájárulás;
  • örökségvédelmi tájékoztatás, ha az építési telek örökségvédelmi szempontból érintett, például régészeti lelőhely;
  • talajvizsgálati jelentés.

Nem kötelező, de mivel a tervezési munka során ezeket úgyis be kell szerezni, célszerű mellékelni a bejelentéshez:

  • Földhivatali térképmásolat
  • E-közmű által hitelesített közműnyilatkozat
  • További közműnyilatkozatok (amennyiben valamelyik közműszolgáltató külön is nyilatkozik)

Miután elkészült a teljes anyag, fel kell tölteni az ÉTDR felületre, illetve ki kell tölteni az építtetőkre és a projektre vonatkozó, a rendszer által kért összes adatot. Ezt követően lehet a bejelentést megtenni. Az eljárás illetékmentes. A benyújtást követően az ÉTDR rendszer először egy visszaigazoló iratot ad ki a feltöltésről, majd pár napon belül megérkezik a „Tájékoztatás hiánytalan bejelentésről” irat. Ennek hiányában a bejelentés nem történt meg.

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt az építtető kérelmére az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba, amennyiben a fővállalkozó kivitelező az épület felépítésének megtörténtéről az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú nyilatkozatot tett. 

Kivitelezői nyilatkozat hiányában a hatósági bizonyítvány kiállításához szakértői nyilatkozat szükséges »